2010. október 1., péntek

Szakmai önéletrajz

Marosi Antal

1988-tól rádiós riporter.
Tanítómestere Jónás István.
Elérhetőség: info@tradio.hu – mobil: 06-20-988-99-96

Szakmai elismerések

Magyar Rádió elnökének Nívódíja (1993).
A magyar állami közszolgálati rádió újságíró iskolájában a tényfeltáró újságírás műfajában munkásságát tanítják.

Szakmai munkák

1992-től budapesti Juventus Rádió hírigazgatója (1995-ig), azt követően szerkesztő - műsorvezető a Parkolópálya (1995-2000) és a 120 perc (2000-2004) című műsoroknál.
2004 októberétől 2006 november 30-ig a Magyar Rádió különleges helyzetekre szakosodott tudósítója.
1996-2000 között Göncz árpád magyar köztársasági elnök külföldi útjain a sajtókíséret tagja. (Tudósítások: Duna Tv, Juventus Rádió )
1997 - től 2007 - ig a fegyveres konfliktusokról tudósít, feldolgozva a gazdasági hátteret, társadalmi közeget és összefüggéseket (Koszovó, Macedónia, Izrael, Irak,Libanon)
2007 – től 2009. október 15 – ig a budapesti Lánchíd Rádió szerkesztő-műsorvezetője
2009 – október 15 – től 2010 március 15 – ig a Fővárosi Bíróság szóvivője

Tudósítások

Magyar Televízió : Híradó és Este c. műsorainál
Magyar Rádió     : Krónika és Világóra c. műsorainál
Duna Televízió   : Híradó c műsornál,
Magyar ATV       : Híradó c. műsornál,

Juventus Rádióban,Mai Nap, Budapesti Nap, Színes Mai Lap,Képes újság c. lapoknál az Europress sajtó és hírügynökségnél és az Euró Mix Magazinnál.

Egyéb tevékenység
1999-2001 között tanított a Szegedi Tudomány Egyetem Budapesti Média Intézetében.
2008      előad a         Pázmány Péter Katolikus Egyetemen
2008      október         alapító főszerkesztő www.tradio.hu
2010      tanulmányok     Pázmány Péter Katolikus Egyetem  kriminalisztikai szakjogász képzés I. félév

Publikációk

"Ez Van" c. fotóalbum (és vándor-kiállítás ) a II. öböl-háború alatt készült fényképekből

"így volt" c. könyv a II. öböl-háborúból küldött tudósítások alapján.
"A fájdalom kövei" c. palesztin fotókiállítás. (Hasonló témájú kiállítás nem volt még Magyarországon.)

Speciális képzés

- 40 órás tűzoltó alapfokú tanfolyam
- Magyar Máltai Mentőszolgálat - mentőápolói tanfolyam (folyamatban)
- az Ordo Hungariae lovagrend tagja, mint Sir Anthony
- a Pilisszentiváni Önkéntes Tűzoltó és Polgárőr Egyesület tagja
- Törzshelye: a Vén Betyár vendéglő (ami nem kocsma)

2010. szeptember 12., vasárnap

Szabad Koszovó (A Pristina-i kislány.)

Bizonyára már hallottak arról, hogy a születési hely, az állampolgárság vagy akár az útlevélben szereplő korábbi beléptető bélyegzők mennyit számíthatnak egy adott országba történő beutazáskor. Segíthetik, de hátráltathatják is a szabad mozgást.  Az viszont ritkán fordul elő -ha egyáltalán volt rá példa-, hogy a határon történő átkelésnek pusztán a neve miatt, maga az utas legyen az akadálya. A velünk szemben illedelmesen üldögélő kislány története példa erre. A Szabad Koszovó nevet mélyen hazafias érzelmű szüleitől kapta tizenegy évvel ezelőtt. A név kiválasztásában büszke édesapja járt az élen, aki bőségesen megjárta a hadak útját. Harcolt a szerbek ellen, menekült is előlük, legutóbb tíz esztendeig várt Európában arra, hogy itt Koszovóban elcsituljanak körülötte a hullámok.

Errefelé mindenki harcol a maga módján. A szerbek is ezt teszik, akár úgy is, hogy bosszút állnak a régi sérelmeikért. Szabad Koszovó sokszor részese ennek. Ha szüleivel Szerbiába indul, a játékok kiválasztásában a határátlépés idejét is belekalkulálja. A több órás várakoztatás idejét így jobban viseli, az sem zavarja, ha a neve miatt visszafordítják apja autóját. Mindennek a jó oldalát keresve büszke arra, hogy a „külföldre” nyíló koszovói határszakaszokat kivétel nélkül, betéve ismeri már.

Tisztában van a történelemmel is. Ötödikes lévén pontosan tudja, hogy 1988-ban a szerbek hogyan mérgezték meg egy iskola tanulóit azzal, hogy az ivóvízbe halálos szereket kevertek. A koszovói tankönyvek szerkesztőinek nevelési elvei a magyarokéhoz képest megengedőbbek, így a tananyaghoz gyakran mellékelnek eredeti fényképfelvételeket. Akár arról is, hogy annak idején a  mentősök hogyan vitték kórházba a mérgek miatt elalélt testű gyerekeket. Szabad Koszovó nem talál kivetni valót ebben. Szülei sem. Magyarázatképpen sietve hozzá teszik:  „errefelé sokkal naturálisabb az élet, mint Magyarországon”.( A szerbek szerint a mérgezéses ügy az albánok propagandájának terméke: nem volt szükség arra, hogy a kérdéses időben ugyan abból az iskolából hasonló tünetekkel kórházba szállítsák a szerb gyerekeket.)

Visszatérve Koszovóhoz, a „naturális élethez” sok minden tartozik. Az egymásra történő odafigyelés, az önzetlen segítség nyújtás a bajba jutottaknak. Az orvosi rendelőben még a külföldieket is megsajnálják. Az asszisztensnőnek  szó szerint nincs szíve elkérni a tizenöt eurós vizitdíjat, beéri a harmadával.

„A függetlenség után más lesz!” - figyelmeztet Szabad Koszovó bölcs és előre látó édesanyja. „Vége lesz a jólétnek. A sok száz eurós villanyszámla tartozásokat ki kell fizetni, akárcsak az adókat és a társadalombiztosítási járulékokat. Ki tudja, hogyan tudnak majd az emberek a havi száznyolcvan eurós fizetésük mellett ennek eleget tenni?” - sóhajt az asszony.

A közszférában csak ennyi a fizetés, a maszekoknál azonban már más a helyzet, „ott havonta a négyszázat is kereshet az ember!” A megélhetés a külföldön élő rokonok nélkül szinte lehetetlen, mert az árak magyarországiakhoz közelítenek.

Ami az árukat illeti, a polcokon van itt minden. A butikokban az Armani és Versace eredeti, senki sem jár utána, hogyan kerültek ide.

A csinosan felöltöztetett Szabad Koszovói is elégedett, bár hiányolja a Kinder Pingvint és a Túró Rudit. Ezek ugyanis hiányoznak a boltok polcairól.

 2007. december 10.